Ünnepek

Szabadságokból nincs sok. Egy tipikus amerikai cégnél évi 10 vagy 15 nap szabadsággal kezd az ember. Aztán  ez 5 évente néhány nappal megnövekszik.  Tulajdonképpen nem szabadságos napokat kap az ember, hanem órákat, általában fizetési periódusonként. A fizetés nem feltétlenül havonta történik, hanem elég tipikus például a fél havi. Nézzünk egy példát. ha a fizetést fél havonta kapod, és pl. fizetési periódusoknként kapsz 5 óra fizetett távollétet (PTO = Paid Time Off), akkor az év folyamán 24 fizetési periódusod van, és összegyűjtesz 24 x 5 = 120 óra fizetett távollétet (azaz szabadságot). Ha kevesebb mint 5 éve vagy a cégnél, ennél többet nem gyűjthesz össze. A 120 órát úgy válthatod be szabadságos napokra, hogy 8 óra felel meg egy munkanap megváltásának. Tehát az év folyamán 120 / 8 = 15 napra mehetsz fizetett szabadságra.

A magyar rendszertől ez még két dologban különbözik. Egyrészt a 120 órát nem feltétlenül munkanapokban, hanem akár 2 óránként is felhasználhatod. Másrészt ha betegen fekszel otthon, az ebből a 120 órából ketyeg. Nem csoda, ha mindenki egészséges próbál maradni.

A fizetett órák számának nincs köze ahhoz, hány éves valaki - ha nyugdíj előtt pár évvel megy át valaki egy új céghez, ott elölről kezdi évi max. 10-15 nap szabadsággal.

Az ünnepnapkból sincs túl sok - már az olyanokból, ami nem munkanap. Először is, van egy csomó hivatalos ünnepnap, de ezek listája minden államban kissé eltér egymástól. Ugyanazt a napot az egyik állam ünnepnek fogadja el, más államok nem. Például október második hétfője Columbus nap, Amerika felfedezésének tiszteletére. Texasban munkanap. Hawaii viszont nem ezt ünnepli, hanem azt a napot amikor a polinéz őslakosok elérték a Hawaii szigeteket. Hawaiin kívül még egy állam van, Dél-Dakota, amelyik nem ünnepli a Columbus napot. Hogy miért, foglalmam sincs. Aztán ezek az ünnepnapok általában munkanapok. Az ünnep jellegétől függően lehet, hogy csak egy vallási megemlékezés történik aznap, más ünnepeken egyes kormányhivatalok korábban bezárnak vagy ki sem nyitnak. A kormányhivatalok közül is, a szövetségiek (az államok felett álló, az egész Egyesült Államokat összefogó) lehet hogy zárva tartanak, az államiak (amelyek Texas kormányzatához tartoznak) pedig dolgoznak, vagy csak korábban mennek haza. Az iskolák egyeseken rendesen működnek, másokon tanítási szünetet tartanak. Szóval elég nagy a kavarodás.

Az USA-ban tulajdonképpen nincsenek szövetségi szinten meghatározottt ünnepek. Csak az államok szintjén. És amelyeket minden állam egyformán elismer, mint például a Függetlenség napja július 4-dikén, vagy a Hálaadás, azok a nemzeti ünnepek.

2011-ben Texasban 45 hivatalosan elismert ünnepnap van, ezek között olyanok mint például a Zászló napja, aztán a Texasi Zászló napja, a zsidó Új Év, az iszlám Új Év, a Nagyszülők napja, a Fegyeveres erők napja, stb. Egy jó kis lista található itt. A 45-ből csak 8 munkaszüneti nap. Úgyhogy gazdálkodni kell.