Szerda, május 27, a nagy nap: Megérkeztünk a Yellowstone Nemzeti Parkba. Már régen szerettünk volna eljutni ide, de önmagában távol esik a nyugati part szinte egymásra torlódó nemzeti parkjaitól és északabbra is van (ami azt jelenti hogy az évnek csak korlátozott időszakában van nyitva minden útja, hómentesen) ezért csak most került rá sor.
A Grand Teton Nemzeti Parkból észak felé indulva hamarosan a Yellowstone déli bejáratához értünk. A kapunál kissé feltorlódtak a járművek és elképzeltük, milyen lehet a nyár közepén, amikor sokszorosára nő a forgalom...
A Yellowstone tó partja mentén észak haladva a park bemutatót tartott a kincseiből. Ahogy említettem, a Yellowstone nagy része tulajdonképpen egy órási vulkán termékeny, lapos síksággal bélelt krátere. A folyóvölgyek, erdők, a szabadon kószáló vad állatvilág és az ásványok, baktériumok által színpompássá varázsolt hőforrások, gejzírek, gőzoszlopok mesebeli tájjá varázsolják a Yellowstone-t. Bevallom, korábban azt gondoltam hogy a jó marketing és a nagy látogató közönség teszi népszerűvé a Yellowstone-t, de az ott töltött pár nap után be kellett ismernem, hogy ez a legszebb nemzeti park amelyet valaha láttam.
Már szerdán ahogy egyre beljebb értünk, találkoztunk az út mellett legelésző, heverő szarvasokkal.
Ahogy elértük a West Thumb Geyser Basin-t, fantasztikus ízelítőt kaptunk a park gejzír kínálatából. A Yeelowstone tó partján, egy nagy területen gejzírek és forróvizes tavak sokasága várt. A természet, a gejzírek megóvása érdekében nem ösvények vezettek a gejzírek mentén, hanem több kilométer hosszú, deszkákból emelt palló út.
A forróvizes, gőzölgő tavak vize kristálytiszta, több méter mélységben bele lehet látni azokba az árkokba, hasadékokba ahonnan a túlhevített víz a felszínre jön.
A Hayden Valley-ben (Hayden völgy) az útról jó rálátás nyílik az alant fekvő rétekre, folyóra. Itt mindig láttunk legelő bölénycsordákat.
Tavasz lévén, a csordában jópár nemrég világra jött kis bölény is ficánkolt.
A Yellowstone-ban töltött időben minden nap erre jártunk, és hamar nyilvánvalóvá vált hogy napi rendszerességgel, amint a bölények megunták a síkság füvét, felkaptattak a hegyoldalon friss fűért. Csakhogy ez azzal jár hogy át kell kelniük az úton, a látogatók nagy gyönyörűségére.
A fenti képen a Honda utasai minden ablakot feltekertek, amint az egyik bölény megvizsgálta a kocsi orrát, valószínűleg mert tetszett neki a kiáradó meleg. A kisborjak nem törődtek azzal, hogy füvön vagy aszfalton mennek, ők szopni akartak. Úgyhogy átkelés közben az egyiküknek sikerült megállítania a mamáját, így a csorda kb. 5 percre megállt a borjú kedvéért. Az alábbi fotón a borjú szorgalmasan táplálkozik a kép jobb oldalán, csak a világosbarna háta látszik ki a mamája alól.
A parkban minden nagyobb gejzír kitörését feljegyzik. Egyesek teljesen kiszámíthatatlanok: többször is kitörnek egy hónap alatt, forró víz és göz keverékét lőve több méter magasra, aztán évekig vagy évtizedekig csak csendben gőzölögnek. Mások kitörései kiszámíthatóbbak. A park leghíresebb gejzírje az Old Faithful (Öreg Hűséges): a park őrök a kitörés nagysága és hossza alapján kb. 10 perces pontossággal meg tudják mondani, mikor lesz a következő kitörés; általában valahol a következő 45-90 percben.
A Yellowstone útrendszere egy nagy nyolcasra hasonlít. Mi délen jöttünk be, az Old FaithFul délnyugaton volt. Csakhogy a nyolcas bal alsó ága le volt zárva, az út még nem volt járható a hótól. Tehát körbeautóztunk a nyolcas alsó körén, ami kb. két és fél órába telt. Megérkezésünkkor a híres gejzír éppen befejezte az előadását, a tömeg feloszlott egy órára.
A következő kitörésig egy park őr (Park ranger) tartott előadást az Old Faithful-ról. Egyszer leereszettek egy szondát az üregbe, olyan 20 m mélységig és felmérték a kürtő belsejét. Olyan 7 m mélységben van egy szűkület, ami alatt a túlhevített víz - gőz keverék bugyog. A szűkület egy ideig visszatartja a forró keveréket, de amint elég nyomás épül fel alulról, kitör a gejzír. Újra és újra, fáradhatatlanul.
A "műsorszünetben" felbukkant néhány itt élő rágcsáló és madár. Ezek kényelmes esővédett lakást találnak a gejzír egy részét körülölelő széles palló alatt és kérik a látogatók adományait.
A megjósolt időben az üregből szépen göndörödő gőz hirtelen felerősödött, majd erősen sziszegve az Old Faithful kb. 12 m magas víz és gőzoszlopot lőtt a levegőbe és 3 percig dühödten pumpálta magából a forró vizet. Közben némileg beborult az idő, úgyhogy első nap lévén, elhatárzotuk hogy ide még visszajövünk.
Már csak azért is mert az Old Faithful nincs egyedül; mellette egy óriási területen nagyon sok színes hőforrás, gőzölgő kürtő és gejzír van. Az Old Faithful környéke önmagában egy kis nemzeti park: pár száz méterre egy óriási (és drága) hotel áll, étterem, benzinkút és boltok várják a látogatókat.
Ahogy kezdett esteledni, visszaautóztunk a park keleti bejáratáig, ami a hatalmas Yellowstone-vulkán peremén átbukó hágón túl több mnt 10 km-re van. Onnan már csak pár perc volt a Pahaska nevű szállásunk, ami történelmi nevezetesség: a híres Buffalo Bill építette itt az első fogadót, 1904-ben, miután megállapdott az amerikai kormánnyal hogy a Yellowstone park keleti oldalát kiépíti látogatók számára. Az eredeti fogadó még mindig áll, naponta vezetett túrákon lehet megnézni belülről.
Akik itt szállnak meg, ahogy mis is, az eredeti fogadó körül gerendákból épített faházakban laknak. A recepció egybeépült egy bolttal, étteremmel és bárral. A bolt mindent árul ami Buffalo "Cody" Bill-el kapcslatos, könyvektől Buffalo Bill-es pólókig; ezenkívül szarvas- és medve faragványokat, bor tartókat, indián fejdíszeket és minden egyebet ami nem praktikus.
Ahogy beültünk az étterembe vacsorázni, az asztalunktól ablakból láttuk ahogy egy bölény lassan legelészve baktat a faházak közt.
"Igen", mondta a pincér, "miden este lejönnek ide; néhány bölény rájött hogy a parkon kívül könnyebb átvészelniük a kemény és hosszú telet."
Később, este fél 10 körül láttuk hogy a mi faházunk körül is legel két bölény, nem több mint 5 méterre. Sikerült előhalásznom egy nagy fényerejű objektívet és a sötétben pár igen gyenge képet készíteni bizonyítéknak.
És mindez az első Yellowstone-ban töltött napunkon történt. Folytatása következett.
