Yellowstone Nemzeti Park, 2

A következő napokban az Old Faithful gejzírtől visszafelé, a szállásunk felé haladva módszeresen megnéztünk mindent. A bölények látványa mindennapossá vált. Még rajtuk volt a vastag téli bundájuk, bár igyekeztek a fákhoz dörgölőzve megszabadulni tőle. Ettől a bölényekről cafatokban lógott a téli bunda maradéka, egy csomó fa pedig egyszerűen elvesztette a kérgét 1-2 méteres magasságban a tonnás állatok heves dörgölőzésétől.

Az is rendszeres része volt a napi programnak, hogy átkelnek az úton egyik legelőről a másikra, komótosan.

Az Old Faithful körül, illetve a többi gejzír mezőn gőz szállt fel a lyukakból, a forró vizes tócsák és tavacskák fantasztikus színeket mutattak ahogy ahogy az ásványok és algák megszínezték őket.

A lerakódások, alga telepek átszínezik nemcsak a kis tavacskákat, de azokat a csermelyeket is amelyeken a víz lefolyik az alacsonyabb területekre.

Május vége lévén,a legtöbb állatnak voltak kicsinyei és jópárat láttunk is közülük. Ez a rókacsalád, anyuka a három kicsinyével, az autóút mellett egy szikla alatti üregben lakott.

Szombat reggel egy szarvas anyuka tanította úszni a kicsinyét, oda és vissza a folyóban.

Az utolsó két napunkon a Yellowstone Grand Canyon-ja névre hallgató völgyet is megnéztük. Nem gondoltuk hogy a gezjírek és állatok mellett még egy ilyen monumentális szépséget tud ez a park felmutatni.

Az utolsó napunkon este, a program méltó befejezéséül, egy szarvas jött a házunkhoz legelészni és elbúcsúzni. Megígértük neki, hogy vissza fogunk menni.