Állati hozzáállás

A konyhaablakunktól 5m-re, a hátsó udvarban emelkedik egy 50 éves fa, amely kiteríti a koronáját az udvar és részben a ház fölé. Pár méterre a földtől a fa törzse szétágazik és pont ott egy nagyszerű odú van a fában, láthatóan ideális fészeknek vagy mókus odúnak. Be is költözött két mókus, akik az sem zavar, hogy a garázsunkhoz vezető út pont a lakásuk mellett vezet.

Nem ritka hogy vadállatok jelennek meg a házak között, mivel általában nincsenek kerítések, szabadon lehet a házak közt kóborolni a bokrok és fák közt.

Egyik reggeli kávézás közben láttunk egy prérifarkast ahogy átsétál a hátsó kertünkön. A szájában egy élettelen mókus himbálódzott. A szomszédunk már korábban emltette hogy hidegben vadállatok jönnek a vársoba élelmet keresve, különösen a csendesebb zöldterületi házak környékén. Ilyenkor nincsenek fenntartásaik a forgalommal kapcsolatban, vagy hogy ez a terület kevesebb mint 2 km-re van a városközponttól.

A madarak és mókusok közt dúl a háború az élelemért. A madarak csapatokban fésülik át a környéket, 20-30 percet töltenek egy kertben és igyekeznek minden felcsíphető élelmet összeszedni. A mókusok magányos gerillaháborút vívnak, már reggeltől amint egy kicsit felmelegszik az idő, portyára indulnak a területükön és szintén minden ehetőt összeszednek. Plusz, rendszeresen frissítik a mókusoduban az "ágymatracot": száraz leveleket hordanak fel a szájukban, begyömöszölik az odu nyílásán, majd bemennek utána és szépen elrendezik.

A legádázabb a küzdelem a madáretetőkbe kitett élelemért. Sokféle kistestű madár lakik a környéken és jópáran raknak ki madáretetőt. Csakhogy az élelmes mókusok minden madáretetőhöz  megtalálják az utat, és kieszik a magvakat az etetőből. Az áruházakban ezért lehet "mókusbiztos" madáretetőket is kapni, olyan szűk etetőnyílással amihez a mókus feje nem fér hozzá, vagy olyan trükkös billenőzárral, ami csak akkor enged hozzáférést az élelemhez ha egy kismadár áll rá az etető rúdra.

Az egyik megoldás a madáretetőt kifüggeszteni egy hosszú rúd végére. Csakhogy a mókus könnyedén átugrik egy méter körüli távolságokat és nem zavarja ha ezt a föld felett több méterre kell tennie. Íme a történet, ahogy egy baráti vendégségben lezajlott, fényképekben elmesélve:

Először is a terasz korlátjáról szemrevételezi, hogy milyen trükkel akarják távol tartani a madáretetőtől.

Könnyedén átugrik a teraszról a madáretetőre és felméri az élelmet.

Megkapaszkodik a hátsó lábaival a madáretető tetején, és kommandós módra belógatja magát az élelemhez, kissé kicsavarva a testét hogy a szűk helyen hozzáférjen.

Amikor elég magvat a szájába vett, kényelmesen "kilógatja magát" és fejjel lefelé elropogtatja.

Ezt addig folytatja amíg van elérhető mag. Utána átmegy lógni az etető másik oldalára.

Amikor mindent megevett, rábámul a fényképészre és megkérdezi: "Van még?"

Általában csak azok építenek kerítést akik nem akarják hogy a háziállataik elkóboroljanak. A szomszédunkban a feleség egy állatmenhelyen dolgozik, 3 kutyájuk van. A prérifarkas rossz hír a kutyatartóknak, mert a kisebb kutyákat a farkasok széttépik ha találkoznak velük.

A karácsonyra készülve, novemberben a házakat a környéken sorra feldíszítették. Az egyszerűbb díszítés csak egy koszorú az ajtón, karácsonyfadíszekkel, és díszek az ablakban. A következő szint amikor a házat az eresze mentén lámpasorokkal díszítik, vagy állatfigurákat, Télapót, szánt raknak a kertbe. Aztán vanaki ezt nagyon komoly – és költséges – projektbe fordítja, és pompás lámpafüzéreket rak ablakokra, ajtókra, kis történetet kerekít a kertbe rakott figurákkal és kivilágítja őket, fenyőágakkal díszíti az ablakokat, ereszt, zöld koszorúkat függeszt az ablakok közé és így tovább. Láthatólag nincs határa az ötletességnek és a díszítésnek.

Esténként a lámpafüzérek fehér vagy arany fénysorokkal rajzolák meg a házak körvonalát, a kertekben piros, lila vagy más színekben ragyognak a bokrok, fák.

Karácsony Chicago-ban

Boldog Karácsonyt, Kellemes Ünnepeket, Szép Új Esztendőt kívánok mindenkinek!

Mindenki meglepetésére nem lett fehér karácsonyunk. Tavaly ilyenkor -20 fokos hideg fagyasztotta Chicago környékét. Idén 0 fok körüli, hó nélküli fagyocska táncol be és ki a város körül, hol szürkésfehér, egyenletesen felhős égbolttal, hol ragyogó, hideg napsütéssel.

Most, napkelte idején sincs fagy. Néhány mókus már kint ugrál a fák csupasz ágain, ami biztos jele annak hogy nincs csikorgó hideg. Egy pillantás a kinti hőmérőre: 35 Fahrenheit, épp fagypont (32 Fahrenheit) felett.

Az év vége Hálaadástól (November 22) egyetlen nagy rohanás volt a munkában. Meg persze mindenki számára a bevásárlásban. A Hálaadás volt a startpisztoly. Tavaly még az volt a nagy szám, hogy boltok már a Hálaadás nemzeti ünnepe utáni 0 órakor kinyitottak. A vevők pedig sorba álltak az éjfélkor nyitó boltoknál hogy learathassák a legszaftosabb árengedményeket. Idén ezért néhány nagyobb bolthálózat úgy döntött hogy még előbbre hozzák a nyitást és már Hálaadás napján este 9-kor kinyitnak. Néhányan tilatkoztak, volt egypár bolti dolgozói sztrájk mondván hogy tönkreteszik a dolgozók családi ünnepét, de ezeket mind a szőnyeg alá söpörte a profit amikor megjöttek az első eladási eredmények. Minden korábbi rekordot megdöntve az amerikaiak a Black Friday hetében idén 16%-kal többet költöttek mint tavaly.

A vásárlás, foglamazzunk úgy, "élénk" maradt egészen karácsonyig, sok sok emberrel a bevásárló központokban, tömött parkolókkal, araszoló kocsisorral a bevásálóközpontok környékén. Mindez nem merítette ki a vásárlókat és a pénztárcákat. December 25 ünnep, minden zárva van. De az összes nagyobb áruház átváltja a web oldalait, Karácsony utáni kiárusításra, ami január 3 - 6-ig tart. Olyan irdatlan árukészletet halmoznak fel karácsonyra, ami akadályozná a normális működést januártól, ezért a maradék árát még egy kicsit lejjebb nyomják és megindulnak azok a boltokba, akik pont erre vártak. Előfordul (2 napja történt) hogy 2 órát is várni kell szabad parkolóhelyre (nem én voltam), úgyhogy vagy ilyen elszántnak kell lenni vagy lógó orral hazamenni ha valaki nem megy idejében vásárolni. Aztán vannak akik bevásárlókártyákat (gift card) kaptak karácsonyra ajándékba, ők is most igyekeznek eljutni a boltokba hogy levásárolják a kártya értékét.

Naperville kis város, a bevásárlóközpontok 20-30 percre vannak az itteni városközponttól. úgyhogy itt nem volt nagy tülekedés.Az utcákat, házakat szépen feldíszítették.

A váosközpon kis vboltjai tele voltak, parkolóhely itt se nagyon maradt esténként, de a hangulat egészében barátságos és karácsonyi maradt.

Kivételesen tényleg késő estig sétáltak az emberek a kivilágított utcákon.

December 24 folyamán szépen kiüresedtek az utcák, 25 nagyon csendes volt és az élet most tér vissza a mindennapi kerékvágásba. Illetve még nem teljesen, mert sokan szabadságon vannak, mások a karácsony utáni árengedményeket élvezik a boltokban, úgyhogy csak egy maradék kisebbség kezdett el ismét dolgozni.

Múzeumlátogatás

A hét végén Chicago-ban megnéztük a Tudomány és Ipar Múzeumát. Jó mulatság volt, ide még biztosan visszamegyünk! Több méltóságteljes külsejű épületből álló, nagy komplexum, de ha bemész, forgó, mozgó fizikai és biológiai kísérletek, demonstrációk, vetítések fogadnak. Tulajdonképpen csak egy emeletet volt időnk teljesen megnézni 3 óra alatt, ahol az elektromossággal, folyadékokkal, a hullámok fizikjával foglalkoztak. A fal melletti tárolókban az 1800-as évek végéről, 1900-as évek elejéről származó elektromos háztartási ésé laboratóriumi eszközök réz és üveg szerkezetei csillogtak. A második emeleten felállított nagy, kör alakú üvegmedencékben te szabályozhatod, mekkora és milyen sűrű hullámokat kelt egy elektromotor; a hullámok összefonódó és szétváló ábráit az üvegmedencén keresztül reflektorok a két szinttel lejjebbi földszint padlójára vetítenek. A biológiai szekcióban az emberi csontváz mellett az idegrendszer, az érrendszer és az emésztő rendszer lenyűgöző bonyolultságú modellje is életnagyságban látható. Asztallapokra vetítve az emberi vér felnagyított összetevői lüktetnek el előtted, és amelyiket a kezeddel behúzod egy szintén veített nagyító alá, arról megjelennek a részletes adatok. Egy 3 méteres vetített szív modell abban az ütembern dobog, ahogy az előtte álló ember szíve, köszönhetően egy olyan fogantyúnak, amely a pulzusod lüktteését átadja a számítógépes vetítő rendszernek. Gyerekek nagyon élvezték hogy a fogantyút megragadva ugrálni, helyben futni kezdtek és az óriási vetített szív pillanatok alatt magas pulzusszámú heves dobolásba kezdett. A tető alatt több repülőgép van felfüggesztve, többek közt egy második világháborús Stuka, egy Spitfire (mindkettő eredeti), valamint egy Boeing 727-es amelynek a belseje komplett repüléstörténeti kiállítás. Az alagsorban bolyongva egy James Bond filmekben láthatóhoz hasonló óriási föld alatti betonhangárra bukkantunk, amelyben egy eredeti második világháborús tengeralattjáró, az U-505 fekszik, körülötte a tengeralattjárók történetének kiállítása. Egy képernyőn végtelenítve és persze felgyorsítva mutatják be, hogyan ásták ki a betonhangárt és helyezték el benne a tengeralattjárót. A fizikai részen nagy, 10 méteres pályákon kocsikat gyorsíthatsz, lejtőkön guruló golyók viselkedését figyelheted. Szóval itt jól lehet szórakozni, ezt bizonyította hogy szombat dél körülre zsúfolásig tele lett a múzeum családokkal.

Választások vége

A tegnap este még úgy kezdődött hogy Obama és Romney fej fej mellett haladtak. A TV egész nap meddő találgatásokkal volt tele, vajon egyik vagy másik államban kire fognak szavazni. Hihetetlen mennyi időt töltöttek ezzel, ami persze sehova se vezetett. Obama tervei, hozzáállása sok szempontból sokkal rokonszenvesebb mint Romney-é, így erősen szurkoltunk neki, de azért elmentünk lefeküdni. Még egy pár évig mi nem leszünk állampolgárok, tehát nem szavazhatunk, így csak a szurkolás maradt. Azért jót aludtunk, Reggel ébredéskor aztán kiderült hogy Obama nyert. Hajnali 1-kor indult az ünneplés, amikor biztossá vált a győzelme. A hajnali TV közvetítés előtt legszebb álmukat alvó újságírókat az ünneplés ébresztette. Például Chicago-ban, ahol az Obama kampány főhadiszállása volt, éjjel elkezdtek az autók dudálni az Obama győzelem ünneplésére - ez ébresztette a CNN tudósítóját, innen tudta hogy mi az eredmény.

Halloween 2012

A Halloween 2012-ben, Illinoisban nagyon hasonló volt a tavalyi texasihoz. Nem munkaszüneti nap; mindenki vásárol mélyen leszállított árú csokikat hogy legyen mit adni a gyerekeknek, ha azok este körbe járnak és becsöngetnek; és a végén nem jönnek gyerekek.

A TV-ben folyamatosan mentek a hirdetések arról hogy milyen kosztümbe öltözz, milyen szuperhõsnek öltözzön a gyerek az idén. Aztán végül egy csendes szera estében végzõdött a nap.

Ősz Naperville-ben

Az ősz errefelé színpompás, nagyszerű hátteret ad az általában tiszta, kék ég.

Egyik fa a másik után fordítja a leveleit zöldből élénksárgába, bordóba, barnába vagy mélyvörösbe. Aztán pár hét után a fa elkezdi hullatni a leveleit; van amelyik hosszú pompás színkavalkád után egy nap alatt szinte minden levelét ledobja, van amelyik hetekig mindig egy kicsitől szabadul meg.

Az alábbi képek a környékünkön tett délutáni séta során készültek.

Az kertekben gyakori vendégek a mókusok, nyulak; időnként borz is jár erre és 3 éve, azt mesélik. coyot-ok is bejöttek a környékre a hidegben élelmiszer után kutatva. Az állatok, amennyire csak lehet, megszokták az emberi környezetet. Ez a "vad" nyúl egy ház ajtajától mindössze egy méterre pihent meg.

Ez a két mókus pedig az egyik fa törzsén találkozott, tőlünk talán három méterre. Barátságosan végigmérték egymást, pár percet pihentek, aztán mindenki ment a dolgára.

Naperville belváros

Naperville szép, békés kisváros Chicago mellett (a belvárostól kb. 35 perc autóval). Kb. 140 ezer ember él ebben a városban, de ezek a kisvárosok, Chicago külterülete, gyakorlatilag egymásba érnek. A városokon keresztül futnak a megyehatárok; Naperville lakói közül kb. 100 ezren élnek DuPage megyében, 40 ezren Will megyében.

Naperville családi házas városka, a belvárosa gyakorlatilag 2-3 hosszabb, egymással párhuzamosan futó utcából áll, amelyeket főleg boltok és éttermek szegélyeznek. A kis belvároson átkígyózik a DuPage folyó, ami inkább talán nagyobb patak. A partján húzódik a szép River Walk, azaz Folyó Sétány, ami igazán kellemes hely egy esti vagy hétvégi sétához. Néhány fából készült gyalogos híd köti össze a két partot.

A folyó melletti park kedvelt esküvői fényképezkedő hely.

Ugyanebben a parkban áll a város modern harangtornya, ami minden órában más dallamot játszik, de csak este kilencig, hogy a környéken lakókat ne zavarja éjjel.

Az este igazán festői a hidakról szemlélve.

A folyó mellett van a nagy városi könyvtár és a városi strand is, ami egyetlen óriási medencéből áll. Most már bezárták a télre.

Októberben átköltözünk az apartmanunkból egy házba; szükségünk van egy kicsit nagyobb helyre és a mivel itt bőséggel vannak családi házak, egy nagyobb két- vagy háromszobás szobás apartman áráért házat is lehet bérelni. Úgyhogy hamarosan költüzünk, olyan 15 perc sétatávolságra a "belvárostól". Tehát biztos hogy további Naperville-i belvárosi képekkel fogok szolgálni a jövőben.

Régi autók (oldtimers), Geneva, augusztus 26

Geneva egy csendes, de sokak által látogatott kisváros Chicago-tól nyugatra, kb. fél órára onnan ahol most lakunk. Régi épületekkel (van amelyik még a huszadik század elejéről van és ez itt nagy szó), folyóval, bájos híddal. Geneva ezért kedvelt kirándulóhely és gyakran tartanak itt kiállításokat, rendezvényeket.

Augusztus végén oldtimer gyűlés volt. A városka központi utcáit lezárták, több száz szeretettel felújított és kifényesített régi autót állítottak ki. A szemerkélő eső ellenére tele voltak az utcák, lelkes autórajongók és sétálgató családok csodálták a kocsikat. Némileg ironikus módon az autókiállításra alig lehetett parkolóhelyet találni a városkában.

Álljon itt egy gyűjtemény a fotókból.

A Packard típusról nem sokan hallottak Magyarországon, de egykor igen népszerű volt az USA-ban. A naracssárga címke a fényszórón azt jelzi, hogy a zsüri már megnézte az autót.

A csillogó krómozás tisztasága a tükörrel vetekedett.

És igen, már ezek is "régi autónak" számítanak.

Az USA "nagy autós" korszakából, az 50-es 60-as évekből is sok modell volt kiállítva.

A tulajnodosok büszkén álltak a kocsijaik mellett az esőben és miden érdeklődőnek részletesen megmutatták a motort, a belső teret, a technikai megoldásokat.

A szemerkélő esőt időnként nagyon óvatosan letörölgették az autókról. Az egyik 70 év körüli tulajdonos például módszeres, finom, bikaviadori mozdulatokkal fellebbentett egy puha kendőt az autó tetejére, majd óvatosan lehúzta, így távolítva el az esőcseppeket.

 Igazán régi autók is képviseltették magukat.

Ezt az 1937-es Rolls Royce-t a tulajdonosa 1969-ben kezdte felújítani, apránként, gondosan, és a felújítás most 2012-ben fejeződött be.