Amszterdam

Ma vasárnapi programként elmentem megnézni Amszterdamot. Kicsit több mint 3 órás autóútra van Paderborntól. Ifjúkori (még a Zsigulis - Skodás időkből való) emlékeim közt élénken él még, hogy a hollandok annak idején hogyan nyomultak az M1-es autópályán meg a Balaton környékén, kíméletlenül lenyomva maguk elől minden autóst. Hát odahaza Hollandiában a hollandok roppant rendesek. Autópályán a maximális sebesség 120 km/h, és ezt nagyon betartják. Nem tudom milyen büntetéseik vannak gyorshajtásért, de hatásos: egy 50 km hosszú szakaszon, ahol 100-as sebességkorlátozás volt, mind az ötven kilométert a teljes autósor 92 és 96 km/h közti sebességgel hajtotta végig. Soha nem 100 felett és soha nem 90 alatt. Könnyű volt figyelnem, mert egy Renault Scenic-et vezettem, abban pedig digitális a sebességjelző.

A Scenic GPS-e nem ismerte Hollandiát, úgyhogy egy benzinkútnál vettem egy Amszterdam térképet és behajtottam a belváros peremén lévő parkológarázsok egyikébe, ahonnan már sétálva el lehetett érni a központot. Persze csak szűk programot szabtam magamnak, hiszen dél körülre értem a belvároshoz és kb. 5 órát töltöttem csak el ott.

Először is bejelentkeztem egy, a város csatornáit bemutató körhajókázásra. Amszetrdamban még mindig több mint 100 csatorna van a városban és a lakáshiány miatt elég sokan élnek a csatornákon kikötött lakóhajókon. A képek elég gyenge minőségűek, csak az iPad volt nálam, azzal készültek.

Az eső szemerkélt, csepegett, néha pedig komolyan rákézdett. Még jó hogy hajón voltam.
A csatornák ténylegesen az utcák, vagy inkább sugárutak szerepét is betöltik.

Állítólag a világ legkeskenyebb háza ez a mindössze 1 m széles ház.

Ami Amszterdamban nem lehet kihagyni, az a királyi palota. A királyi család ma már nem itt lakik, de a magasrangú külföldi vendégeket itt fogadják és a királynő itt ad minden évben pár száz vendéges karácsonyi vacsorát.

A központi nagyterem padlóját, ahonnan a különböző szobák, oldalfolyosók nyílnak, fehér márványba vésett világtérkép díszíti 1750-ből. Két nagy kör a nyugati és keleti félteképvel, a terem közepén pedig egy harmadik az égbolt csillagképeivel.

A folyosók ridegségét fehár márványszobrokkal enyhítik. A termekben pedig a vastag szőnyegek mellett a drapéria, a faragott fa mennyezet, a gazdag aranyozás és falikárpitok teszik kicsit barátságosabbá a szögletes kőfalakat. Ezt a termet Napóleon annak idején még saját trónteremének rendezte be.

A palota mellett áll a nagytemplom.

A csatornák partján az utak olyan keskenyek, hogy költözéskor még ma is a házak oromzatáról kinyúló gerendára erősített csigán húzzák fel vagy eresztik le a bútorokat. Itt már kisütött a nap és lehetett rendesen sétálni.

Tájkép a fő közlekedési eszközzel, a biciklivel.

A Központi Pályaudvarnál biciklik ezrei parkolnak, a gazdájukra várva. A pályaudvaron naponta 100 ezer utas fordul meg, ebből 60 ezer a csúcsidőben, munkába menet vagy jövet.

Egy nagy körséta után 5 óra előtt pár perccel indultam vissza és este 8-ra megérleztem Paderbornba.