Először regisztrálj

Amikor az interneten szolgáltatást keresek, nem mindig könnyű a helyzet. Olyan mértékű a verseny  a cégek közt, hogy nem akarják megoszatni az áraikat az interneten. Például, most az apartmanba, ahová költözni fogok, keresek mosógépet és szárítógépet bérletre. Elméletben tudom már másoktól, hogy ezek bérlete kb. havi 30 dollárba kerül. Megjegyzem, a szárítókötél fogalma ezen a környéken ismeretlennek látszik, a mosógép mellé mindenki vesz szárítógépet is.

Szóval, elkezdem keresni az Austinban mosó- és szárítógép kölcsönzéssel foglalkozó cégeket. Van egypár az interneten és kemény versenyben vannak minden vevőért. Tehát nem teszik ki az áraikat. A legelső lépés mindig, hogy meg kell adnod a web oldalukon az irányítószámod, hogy meghatározzák, mely boltjaik vannak elfogadható távolságra tőled. Utána mutatnak néhány mosógépet és szárítógépet az oldalaikon, mint termékválasztékot - de ár nélkül, megjegyezve, hogy a készleteik függvényében egyáltalán nem garantálják, hogy az ott mutatotthoz akár csak hasonló gépet kapsz. Rögtön ezután kérik a neved, címed és minden olyan adatot, amelyek segítségével a bankodnál ellenőrizhetik a hitelképességed.

Amikor megkapod az USA-ban a Társadalombiztosítási számodat (Social Security Number), figyelmeztetnek rá, hogy ezt aztán tartsd titokban és csak a megfelelő felhatalmazással rendelkező intézményeknek add meg, mert ehhez a számhoz van kötve minden adatod a bankokban és állami intézményekben.

Ehhez képest az első dolog amit a cégek kérnek tőled a kölcsönzőktől kezdve az apartman gondnokokon át bármilyen olyan intézményig, ahol kölcsönözni, bérelni, előfizetni vagy részletre fizetni akarsz (tehát az összes olyan alkalommal ami nem egy egyszerű leteszem a pénzt, fogom az árut és távozom akció), az a Társadalombiztosítási számod. Ha nem adod meg, nem engednek tovább.

Miután minden információt megadtál magadról a web oldalon és ráadásul megadtad két referencia személy adatait az elérhetőségeikkel, akik tanúsítani tudják hogy mennyire vagy megbízható, akkor kerülhetsz csak arra az oldalra, ahol végre megtudhatod, egyáltalán mennyibe kerülne a szolgáltatás. Ha úgy döntesz, nem tetszik, persze otthagyhatod. De mostanra már a telefonszámod, a mail címed, a címed és minden olyan adatod, amivel a pénzügyeidről információkat lehet lekérni, egy olyan cég adatbázisába került, akikkel nem is akarsz már kapcsolatba kerülni. És megindul a postaládádba és a mail címedre a kéretlen ajálataik áradata és felhívnak hogy biztos nem őket akarod-e választani, mert most féláron egy kakukkos órát is adnak a szolgáltatásuk mellé.

A magyar Alkotmány 59. paragrafusa a személyi adatok védelméről, itt az USA-ban szerényen összehúzná magát a sarokban és reménykedne, hogy senki sem veszi észre a cégek tülekedésében.