Az 1968-ban a világ legmagasabb épületének épült John Hancock Center tagadhatatlanul Chicago egyik legjellegzetesebb épülete. Még jelenleg is a világ hetedik legmagasabbja, 100 emelettel. Fellátogattunk a 94. emeleti kilátóba, ahonnan csodálatos kilátás nyílt minden irányban. Kelet felé a Michigan tó:
Annak idején merész építészeti újdonságnak számított hogy az épület oldalán látszottak az X alakban futó gerendák. Az hogy a merevítés az épület falában volt, azt is lehetővé tette hogy belül támasztó oszlopok nélküli tágas tereket alakítsanak ki.
Észak felé nézve a tóparton kialakított strandok és kikötők sora látszik. A tóba mélyen benyúló földnyelvről néztük a légiparádét.
A legközelebbi strand felülről:
Nyugat felé a síkságon akadálytalanul terpeszkedik és terjeszkedik Chicago.
Dél felé pedig az üzleti negyed felhőkarcolói emelkednek, egymás közeli társaságát keresve.
A legtöbb nagy épület igyekszik bizonyítani környezetbarát voltát, és kisebb-nagyobb teraszokon zöld területeket, parkokat alakítanak ki sok emelettel a föld felett. Néhány épület tetején komoly méretű medencék vannak a kikapcsolódásra.
A magasból jól látszik Chicago egyik legnagyobb (és legcifrább) McDonalds-a is.
A magaslati barátkozás után visszamentünk a belvárosi utcákra, hogy kipróbáljuk a chicago-i magasvasutat. Sugár irányban mindenfelől érkeznek Chicago szívébe a "normális" vonatok mellett ezek a leginkább az otthoni HÉV-re hasonlító szerelvények, amelyek a város belsejében vas pillérekre emelt pályán közlekednek és nem maradhatnak ki egyetlen Chicago-ban játszódó mozifilmből sem. A pálya még alulról, az utca szintjéről is tiszteletet parancsolóan komplex alkotás.
A városközpontban egy olyan körpályát alakítottak ki, amelyen állomásai könnyedén elérhetővé teszik a belváros minden pontját. Az egyes vonalakat színek szerint nevezték el. Ahogy otthon van "piros" és "kék" metró, itt van barna, lila, piros, narancssárga és még jópár egyéb járat. Az állomásokon automatákból vásárolhatod meg a jegyet vagy bérletet. Ezekből többféle létezik az utazási igényednek megfelelően. A bankkártyához hasonló jegyet vagy bérletet forgókaros kapuknál kell az automatába csúsztatnod hogy bejuss az állomás területére. Az állomásokon általában egy-két ember a személyzet, és a vonatok pár percenként jönnek, mindig hangosan és érthetően bemondva, melyik "színű" járat, milyen irányban.
Ahogy a szerelvény elhalad a utcák felett, kb. két emeletnyi magasságból belelátsz az utcák, épületek életébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése