Megjött a nyár

Nem tudom, hol a tavasz... Idén nem volt. Csak 3 nappal ezelőtt még hópelyheket kergetett a szél, ma meg 20 fok feletti hőmérséklet, napsütés... A növények amelyek eddig bimbót próbáltak hajtani, mindig megbánták az éjszakai fagyok miatt. Most az utóbbi két napban minden növény őrült tempóban próbálja behozni a késést rügyezésben, levél növesztésben. Az énekes madarak - és a vizesebb területeken a békák - bolondul dalolnak egymást túlkiabálva.

A Morain Hills State Park a szokásos sétaterületünk a hétvégékre, de eddig a száraz nádon, csupasz növényzeten kívül semmi nem volt. Most pedig... Hallgasd meg a békák élő, ordító koncertjét az alábbi videóban.

....és íme az egyik énekes:

A nád még mindig, mindenütt száraz a park alacsony fekvésű területein. De kis zöld hajtások már előbukkannak a száraz nádszálak közt.

Kitisztult, felfrissült a víz.

 Megjelentek az első virágok - amelyeket egy hónappal ezelőtt vártunk.

Nincsenek még bújtató levelek, a madarak a csupasz ágak közt kezdenek idei otthont építeni. És persze enni.

A ludak, szokás szerint, az autóút és parkolók mentén járőröznek, sérthetetlenségük teljes tudatában.

Messziről látszik az üdítően zöld növényzet a alacsony fekvésű síkságra áramló víz alatt.

Egy hónapja még nyoma sem volt ezeknek a nagyobb madaraknak.

Éljen a tavasz!

Fehér fülű mókus

Még mindig váltakozik az eső a kisebb havazásokkal, úgyhogy azokban az órákban amikor kisüt a nap, a hátsó teraszunkra kirakott napraforómagokat megrohanják a környékbeli madarak és mókusok.

Volt egy különleges látogatónk is: míg a többi mókus inkább igyekszik terepszínű lenni, ennek az egyednek világítóan fehérek voltak a fülei.

Látszik hogy fázik: amikor havon vagy hideg kövön álldogállnak, a mókusok az egyik mellső lábiukat behúzzák melegedni a mellükön lévő puha szőrmébe.

Illinos-i tavasz

Tegnap április másodikán megint hullt, kavargott, örvénylett a hó-

 Ma: száraz idő 5 fok, mintha sosem lett volna hó itt.

Kínai katonák Chicago-ban

Persze csak néhány a híres terrakotta katonák közül. Elmentünk megnézni őket a chicago-i Field Múzeum kiállításán, miután egy reggeli intenzív hóesés (igen, ma április másodikán is esett a hó) keresztülhúzott minden kültéri programot. De nem baj, a kiállítás kárpótolt érte.

Mivel a múzeum rengeteg látogatót fogad, a jegy vásárlásakor ki kell választanod hogy a különböző kiállításokat mikor, melyik órában fogod meglátogatni. Mi például az ókori Görögországról szóló kiállítással kezdtünk (a múzeum más állandó kiálllításait már megnéztük, ez még hátra volt). Utána beültünk egy 3D természetfilmre a Galápagos sziget élővilágáról és annak evolúciójáról. Ezután még egyszer végigmentünk kedvenc kiállításunkon, az amerikai indián törzsekről (óriási kiállítás, hatalmas termekkel, amely megpróbálja a lehető legtöbbet, az ősi maja városoktól az eszkimók ruházkodásáig, a totemoszlopoktól az a cserépedények díszítési motívumaiig). Az agyagkatonák kiállítására délután 1-re mentünk. Nagyon szép kikerekítése volt a múzeumi napunknak. Elmesélték a feltárás történetét, de azt is ahogy az első kínai császár birodalmat épített a egymással háborúzó tartományokból, felépíttette a Nagy Falat, egységesítette a mértékegységeket és sok egyéb mellett például megszabta a szekerek tengelytávolságát, hogy azok a birodalom minden útján elférjenek,

A sok információ mellett használati tárgyak és persze a szobrok: lovak, katonák,szekérhajtók, táncosok és hivatalnokok agyagszobraival volt tele a terem. A feltáráson készült filmen a sok száz katonát látva valahogy úgy vártuk, hogy itt is rengeteg szobor lesz, de amit találtunk az inkább ízelítő volt a szobrok változatosságából.

Stílusosan, egy hosszú agyag szoborcsoport mutatja be az agyagkatonák "gyártási folyamatának" lépéseit.