Limahuli kert és Haena Beach

Szokásunk lett hogy a reggelt egy sétával kezdjük a szállodánk melletti parton. Ma különösen szép reggelt kaptunk ajándékba.

A mai utunk első állomása egy hindu monostor volt. A szigeten sokféle vallás sokféle temploma megtalálható, ezt az egyet meglátogattuk.

Számunkra a legszebb egy “meditációs banyan-fa” volt, egy hatalmas fa ami önmagában egy labirintus, egy ökoszisztéma és egy meditációs hely. 

Innen a sziget északnyugati részén lévő Limahuli kertbe mentünk (garden and preserve). Az északi part közepe tájától az autóút elvékonyodik, az óceánba ömlő patakokon és folyókon csak egysávos, kis hidak vezetnek át. Úgyhogy türelmesen várni kell amíg minden szembe jövő autó átjön a hídon, és akkor mehetsz te.

A kertben a Covid óta nincs idegenvezetés, de adnak egy térképet részletes füzettel. Itt is mint a legtöbb helyen, legalább egy nappal előre kell foglalni a látogatásod, és nincs nyitva minden nap. Ez a hely a legcsodálatosabb kert volt amit valaha láttam. A legkülönbözőbb vad- és termesztett növények, a kihalás szélén álló ritkaságoktól a gyömbérig, zöldhagymáig, és a virágok (különösen a Hawaii jelképének számító hibiszkuszok) mind megtalálhatók itt, egy csodálatos vulkáni talajú hegyoldalban.

A kerthez közel található a sziget (szerintünk) egyik legszebb strandja, a Haena Beach, egy meredek, óriási szikla / hegy tövében.

Az óceán megtévesztő szelídsége ellenére komoly erőfeszítés volt bemenni a vízbe és kijönni a vízből, olyan erősen húztak-nyomtak a part menti hullámok. Csodálatosan ragyogó maradt az idő a naplementéig. Hanalei-ben a Tahiti Nui étterem teraszán vacsoráztunk, isteni kókuszos bundában sült rákot és ahi carpaccio-t szolgáltak fel (ez utóbbi hajszálvékonyra szeletelt nyers hal színhús, majonézes-wasabi-s mártással, kapribogyókkal és pirítós kenyérrel). A naplemente még Hanalei-ben ért minket, innen kb. egy óra út volt vissza a szállodához.