Addig is elmentünk egy igazi kulturális élményre, a Chicago-i Szimfonikus Zenekar koncertjére amit a Morton Arborétumban tartottak. 3 estén keresztül más-más műveket adtak elő. Mi kiválasztottuk azt az estét, amikor a programon a következők voltak:
Brahms: Magyar Táncok
Bruch: Hegedűkoncert No.1.
Dvorak: 9. (Új Világ) Szimfónia
A koncert szombat este 19:30-kor kezdődött. Másfél órával korábban "nyitották a kapukat" és 20 perc alatt (amikorra mi odaértünk) már feltelt az Arborétum nagy parkolója. Onnantól a kocsisort az aborétum útjain egy nagy rétre irányították, ahol az integető parkőrök szép sorokat formáltak az érkező autókból. Még magasan volt a nap az égen, de a koncert vége az estébe nyúlt, úgyhogy a réten nagy hordozható lámpaoszlopokat állítottak fel, amelyeken az erős fényszórókat a lámpaoszloppal egybeépített generátor táplálta. Parkőrök sora és kirakott táblák sora biztosította hogy ne tévedj el a koncert rét felé.
Az elkerített óriási rét végében egy kb. három emelet magas óriási fedett emelvény volt a zenekar számára. A rét már tele volt emberekkel akik a hordozható kemping székjeikre telepedtek, takarókat terítettek le és sorba álltak a hatalmas sátornál ahol szendvicseket, édességet, üdítőt, sört és bort lehetett kapni (alkoholt egyébként nem lehetett behozni). Kaja nélkül nincs igazi kikapcsolódás. A családok élelemmel és üdítőkkel teli hűtőtáskákkal, komplikált kemping asztalokkal vonultak fel, amit pár perc alatt zsúfolásig feltöltött terülj-terülj asztalkámmá varázsoltak.
Minden meg volt szervezve. A szabadon hagyandó utakat krétával rajzolták a fűre, egyébként bárhova telepedhettél. A mező egyik nagyon távoli végében hordozható WC-ket állítottak fel, kb. 2 tucatot. A park emberei folyamatosan járkáltak az emberek közt hátha valakinek kérdése van vagy segítségre szorul. A kaja sátor teljes kapacitással működött. Ahogy közeledett a koncert, ötször figyelmeztettek a hangszórókból a hátralévő percekre, a telefonok és egyéb ketyerék kikapcsolására és a fényképezés, videózás tiltására a koncert alatt.
Az amatőrök egypár kemping székkel és hátizsákkal jöttek. Egy tipikus profi család a következő felszereléssel rendelkezett: kemping székek; leteríthető sátrolap (a gyerekeknek, akiket egyáltalán nem érdekelt a koncert; hasravágták magukat a sátorlapon és lenémított videojátékokat játszottak a telefonjaikon); kerekeken guruló nagy hűtőtáska dugig élelemmel, gyümölcskosarakkal és üdítőkkel; kemping ebédlőasztal; különféle extra ruhaneműk hátizsákban; kis lebegő lufi ami jelzi a családtagoknak hol van a táboruk, ha elkóborolnak a WC vagy az kajás sátor felé (szerencsére ezeket a koncert kezdetekor leszedték); szúnyogirtó; fényképezőgép a család megörökítésére a koncert előtt.
Az emelvény volt olyan hatalmas hogy könnyedén befogadta az egész zenekart.
A koncertert az arborétum igazgatója nyitotta meg egy bevezetővel.
Az 5 tétel Brahms Magyar táncaiból még inkább olyan bemelegítés volt. Még érkeztek késésben lévő családok, még vitték a bort a sátorból. A mező lassan tiszteletteljesen elcsendesett. A még lengedező esti szellő időnként elvitte a mély hangokat (mi távolabb ültünk a hangszóróktól). Nem egy koncerttermi élmény volt hangminőség szempontjából, de az arborétum mint környezet kárpótolt.
A hegedűkoncertet már teljes odaadással figyelte a több mint ezer ember. Elena Uriosta csodálatos hegedűjátéka teljesen lekötötte a közönséget. Az először 1868-ban előadott darab fantasztikus volt. Ahogy sötétedett, nagy felhők vonultak át felettünk (korábban volt egy nyári zápor is) és szentjánosbogarak rövid kis fényívei jelentek meg a levegőben. Szünet következett, majd a zenekar újra felvonult.
Az Új Világ szimfónia az egyik kedvencem. A Chicago-i Szimfonikusok lendületesen, átérzéssel, fantasztikusan adták elő. Az égbolt, a rét átformálta magát és új színeket vett fel, hogy megfelelő hátteret adjon ehhez a műhöz.
A szimfónia végén a tömeg állva ünnepelte a zenekart. Kifelé menet a kis fénykardokkal felszerelt parkőrök gondosan mutatták az utat a ragyogóan kivilágított rét-parkolóhoz, onnan pedig a kocsiknak a kapuhoz vezető utat. Nagyon szép élmény volt az este.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése