Nyári vásár a Kínai Negyedben

Július 21-én volt a "35th Annual Chinatown Summer Fair", azaz a Kínai Negyed harmincötödik nyári vására, Chicago-ban.

A Cermak Avenue - Wentworth  kereszteződést lezárták az idei kínai vásár miatt. A Wentworth sugárutat sétálóutcává alakították, amelynek mindkét oldalán kisebb-nagyobb éttermek várták az éhes (és bátor) vendégeket. A vásár területén utcai grillek és egy McDonalds teherautó is volt, biztos, ami biztos. Ami meglepett bennünket: sátoros, gyorsított eljárású szerencsejáték nyitotta a sort jobb és bal oldalon is (ezért a kígyózó sor az alábbi fotón). A forróság és a várakozás nem volt akadály. Övtáskát, termoszt lehetett nyerni és ez láthatólag felizgatta a sorban állókat.

A déli hőség elől bemenekültünk ebédelni az Emperor's Choice (A Császár Válsztása) nevű étterembe. A kellemes hűvösben jót ettünk. Közben a tömeg egyre sűrűbb lett, fél egy körül voltak a legtöbben. Nagyon sokan kicsi, de szúrós napernyővel sétáltak. A napszemüveg így nem divat, hanem önvédelem kérdése volt. Az utcai árusok nagyon komoly árukészletet halmoztak fel. Papír és műanyag napernyők, papucs, hálóing, kúp alakú, nádból font kalap, szent szobrok és porcelán csecsebecsék, szerencse-macska, mosogató szivacs. Csak a legszükségesebbek!

A "Sunny Electronic, Inc." boltja előtt szivárvány szinű szélforgók pörögtek. Az árusítás déligyümölcsös újrahasznosított dobozokból történt. Elképesztő mennyiségű hasznavehetetlen apróságot láttunk pár óra leforgása alatt!

Az egyik stand előtt egy teljes harci díszbe öltözött (nem "igazi") indián öregúr nézelődött. A két elárúsító hölgy legalább annyira meglepődött a látványtól, mint mi.

Voltak spirituális sátrak is. Nagyon kedves hölgyek vártak meggyújtott füstölővel a bejáratnál és bátorítottak, hogy vegyek el egyet, kívánjak valamit és szúrjam bele a Buddha előtti arany üstbe. Megtettem.

Ez volt a kertész-sátor. Bonsait, évelőket, balkonládába ültethető növényeket lehetett vásárolni. A környéken nagyon kevés volt a hely az épületek között - kb. egy tűzoltó autónyi, vagy még annyi sem. A szerencsésebbek a házuk előtti területen ki tudtak alakítani egy kiskertet. Vásárlót tegnap nem láttunk.

Ugyan a fesztivál csak a jövő hét végén lesz, ma is volt műsor. A gravitációt meghazudtoló trambulinos akrobaták ugráltak a központi pódium előtt. Kb. két másodperc szünettel követték egymást, az előző ugró feje (haja) meg látszik a kép bal alsó sarkában.

Egy óra körül dobszó, cintányér hangja és kántálás töltötte be az utcát. Két egészen kis méretű "sárkány" vonult fel a tömeg kellős közepén. Láttunk hasonlót hollywoodi filmekben, de azokat a sárkányokat nem két hanem 6-8 ember vitte. Itt most a legtöbb látogató alig figyelt oda. Mi egy picit csalódtunk.

Ahogy a déli forróság alábbhagyott, visszatértünk a pódiumhoz. A zene a két méter magas hangszóró toronyból szólt, hangosan, de nem zavaróan. Három táncos fellépést néztünk végig.

Elsőként két hölgy táncolt vízzel teli edényekkel a fejükön. Nem tudjuk pontosan, melyik ázsiai országot képviselték, de ügyesek voltak.  

 

A következő táncot indiai kislányok adták elő. Figyelemre méltó, hogy már gyerekként is kecsesen és nőiesen tudnak mozogni, még egy idegen terepen is, figyelmetlen tömeg előtt, negyven fokos hőségben. Bátor dolog!

Felnőtt produkció következett. Egy indiai táncosnő Bollywood-i produkciót adott elő. Nagyon érdekes volt, nem láttunk még ilyet. Indiai dallam, egy kis popzenével és rap-pel keverve. A dinamikusabb részeknél énekelte is az angol dalszöveget. 

Mindezt képzeljétek el a Chicago-ban, a Kinai Negyedben, Kövér Lee Éttermétől egy sarokra, a sárkány, az akrobaták és a sátoros szerencsejáték között. Nem kulturális olvasztótégely, hanem kulturális betonkeverő!

A gyerekek, mint mindig, megtalálták a módját a hatékony szórakozásnak. A tűzcsapokat egy egész picit megengedték és a vékony vízsugárban játszva teljesen átáztatták a ruhájukat. A mamák, papák ugrásra készen álltak a házak tövében, de beavatkozásra csak akkor később volt szükség, amikor a kisebb gyerek megbotlott a saját lábában.

A Pui Tak Center (alább) először 1928-ban nyitott ki, a kínai bevándorlókat segítő hivatalként. Nemhivatalosan ez volt a Chinatown-i városháza. 1988-ban úgy adódott, hogy az FBI lerohanta és le is foglalta az épületet egy szervezett bűnözés elleni nyomozás kapcsán. A 90-es évek elején egy kínai egyházi szervezet visszavásárolta az Egyesült Államoktól, restaurálták. A nyitás óta csak vallási, jótékonysági csoportok dolgoznak itt és nevelési, oktatási tevékenységet folytatnak (pl. ESL órák).

A restaurálás az utcai világításra is kiterjedt, a kandelláberek tetejét sárkányokkal díszítették.

A Chinatown kapujával szemben találtuk meg a Kilenc Sárkány falat. Az eredeti mű sokkal hosszabb és Pekingben, a Tiltott Városban található. Ez egyike a három külföldön lévő másolatnak.

Egy igazi sárkány közelről:

Nagyon meleg volt (különösen dél körül), sokan voltak, nagy volt a nyüzsgés, mindenütt számunkra idegen illatok keveredtek, de érdekes volt, tanultunk belőle.