Magyarországról visszafelé, először át kellet esni az ellenőrzésen Ferihegyen. Sorbaállás, övet és cipőt levetni, laptop külön dobozba, átmenni a kapun, mindent visszapakolni. Rövidke 2 órás repüéls Frankfurtba. Ott rögtön kiszálláskor elkülönítették azokat, akik az USA-ba Dallas felé repültek tovább. Ez 16 ember volt velem együtt. Rohamtempóban átsétálattak minket a frankfurti reptér egy másik részébe és egy amerikai biztonsági ember külön egyenként mindenkit kikérdezett: miért megy az USA-ba, hol lakik, hogyan foglalt a jegyét, van-e az USA-ban ismerőse, stb. Sőt azt is megkérdezte, hány éves a bőröndöm. Hogy ezt miért kérdezték, mostanáig nem sikerült rájönnöm. Ez a procedúra extra volt, nem része a szokásos biztonsági szabályoknak. A 16 emberrel jó sokáig eltartott. Utána kidobták a még Magyarországon megkapott beszállókártyáinkat és ott helyben újakat nyomtattak helyettük, ugyanazokkal az adatokkal -számomra a Frankfurt-Dallas és a Dallas-Austin útvonalra. Ezután jött a szokásos része a biztonsági intézkedéseknek: Sorbaállás, övet és cipőt levetni, laptop külön dobozba, átmenni a kapun, mindent visszapakolni. Aztán megint egy soron kívüli extra: közvetlenül a kapunál beszállás előtt még egyszer ellenőrizték a beszállókártyákat és feltették ugyanazokat a kérdéseket amikre fél órával korábban válaszoltunk: Hová megyünk az USA-n belül, mi lesz a cím ahol lakunk, miért megyünk, stb. A repülőről megkonnyebbülve néztem vissza Frankfurtra, hogy végre sikerült túljutni mindezen.
Következett 11 és fé óra repülőút Dallasig. A repülő Németországból Anglián keresztül felkanyarodott északra Izland közelébe, majd egy nagy félkört leírva visszakanyarodott dél felé, berepült az amerikai kontinens fölé, majd majdnem egyenesen dél felé tartva elérte Dallast. Itt jött a szokásos amerikai beléptetés aminek az első lépése hogy még a repülőn mindenki, az amerikai állampolgárok is, ki kell töltsenek egy vámnyilatkozatot arról, melyik országból repülnek be, mit hoznak be az USA-ba, voltak-e élőállat közelében, stb. Megérkezés után sorbanállás, útlevélellenőrzés, vámnyilatkozat leadása, bőröndök felvétele, átgyaloglás az indulási részbe, bőröndök újra leadása, és a már rutinos sorbaállás, övet és cipőt levetni, laptop külön dobozba, átmenni a kapun, mindent visszapakolni. Fél órán belül meg is lehetett kezdeni a beszállást. Dallasból Austin már csak 1 órás repülés volt - alighogy elérte a gép a repülési magasságot, elkezdett készülni a leszálláshoz.
Austinban kellemes 20 fok körüli hőmérséklet fogadott; a reptéren rövidnadrágos, pólós utasok ácsorogtak. A reptéri kis busz kivitt a parkolóba a kocsihoz, innen már csak fél órás kocsiút volt a 183-as autópályán hazáig. És már otthon is voltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése