Papírok

A letelepedéshez, munkához 3 dokumentum kell: egy, ami lehetővé teszi, hogy munkát vállalj az USA-ban (megfelelő dokumentum a fogadó cégtől, vagy Zöld kártya); a társadalombiztosítási azonosítód (Social Security Number) ízléses újrafeldolgozott papírcetlire nyomtatva (ennek megkapására a Zöld kártya vagy a munkát lehetővé tevő vízum jogosít fel); és a fényképes helyi jogosítvány (ami egyben személyi igazolványként is szolgál). Ha ezek megvannak, akkor tudsz pl. normálisan bankszámlát nyitni és egyéb ügyeket intézni.

Első dolgom volt tehát elmenni a legközelebbi Department of Public Safety-be, hogy jogosítványt intézzek.A jogosítványt az állam adja ki, mivel minden államban enyhén eltérő (lehet) a kresz. Tehát előzőleg a repülőúton elolvastam a texasi kresz könyvet, ami letölthető az internetről. Alapjában csak néhány dologban tér el a magyar kresztől, pl. sok államban kereszteződésben piros lámpánál is szabad jobbra kanyarodni, ha meggyőződtél róla hogy semmi nem akar belédrohanni; aztán vigyázni kell az iskolásokat szállító sárga iskolabuszokra; ha azok villogó lámpával állnak az úton, akkor éppen iskolások szállnak le vagy fel, meg kell állni, nem szabad  elmenni mellette amíg abba nem hagyja a villogást. Egy másik, elég tipikus és érdekes megoldás hogy egyes kereszteződésekben mind a négy irányban stoptábla van. Ilyen helyen mindenkinek meg kell állania, akármelyik irányból érkezik is, és a kereszteződéshez érkezés sorrendjében szabad újra elindulni. Gyakorlatlan vezetők számára megvan az az előnye, hogy ha bele is megy egy másik autóba egy kereszteződésben, mindeketten lassan mennek a stoptáblától elindulva, tehát nem lehet nagy baj. A stoptábláknál teljesen meg kell állni. Ha csak nagyon lelassítasz, de továbbgördülsz, azt "kaliforniai megállásnak" nevezik, mert a kaliforniaiak ilyen bűnösen lazák. Ezt viszont a rendőr bünteti.

Visszatérve a jogosítvány szerzéshez: amennyire meg tudom ítélni, az egész USA-ban egyformán berendezett hivatalok vannak ilyen célra. Szép hosszú sor várakozik a bejárattól kanyarogva az információs pultig, ahol egyesével szólítják az embereket, odaadják nekik az ügyintézésükhez szükséges űrlapokat, meg egy sorszámot. A várakozó területen az emberkék szépen leülnek, kitöltik az űrlapjaikat és várnak a sorszámukra. Az effektív ügyintézés ezután a 30 - 60 perces bevezető után történik, 8-10 pultnál. Mindegyik pult fel van szerelve digitális fényképezőgéppel a jogosítványkép elkészítéséhez, meg egy elektronikus szemvizsálóval,  amivel ott helyben ellenőrzik és eldöntik, hány dioptriás szemüvegre van szükséged a biztonságos vezetéshez.

Én olyan délután 3 körül értem a hivatalba, végigálltam a sort és biztos ami biztos alapon, mosolyogva felmutattam a magyar és a nemzetközi jogosítványom, hátha "beszámítják". Ők mosolyogva rázták a fejüket, hogy ilyen apróságok nem számítanak az USA-ban, tehát le kell tennem az elméleti vizsgát és a gyakorlati vezetési vizsgát is. Kaptam egy sorszámot, és 20 perc múlva már be is mehettem elméleti vizsgára egy terembe ahol 20 számítógép volt, meg egy erősen izzadó fiatalember, aki a 15-ös számítógépnél küzdött a vizsgakérdésekkel. A számítógépek érintőképernyősek: 30 kérdésre kell válaszolni, minden kérdésre 4 lehetséges választ ír ki a gép és a megfelelőt kell megnyomni a képernyőn. Azonnal megmutatja, hogy jót vagy rosszat választottál, majd továbbugrik a következő kérdésre. Időkorlát nincs, annyit gondolkodsz amennyit akarsz.

Az olyan kérdéseknél előfordult hogy hibáztam, amelyek azt kérdezték hogy hány láb távolságon belül nem szabad egy vasúti kereszteződés előtt leparkolni az út szélén. Az olyanokról meg fogalmam sem volt, hogy ha egy 18 éves tinédzsertől ittas vezetés miatt elveszik a jogsiját, hány napig nem kaphatja vissza. Azt hittem, olyan kérdés nem lesz, ami rám nem vonatkozik. De a teljes kresz könyv anyagát kérdezik. Mindegy, így is közel 80%-on teljesítettem, amire a számítógép elismerően ki is írta, hogy átmentem a vizsgán. Ekkor már 5 óra körül járt, és aznapra nem fért bele a gyakorlati vizsga; de mondták hogy másnap reggel nyitásra (7:30) menjek vissza, és akkor beütemeznek. A vezetési vizsgára hoznod kell kocsit. Úgyhogy a cégtől kapott aranyos kicsi Chrysler Aevo nevű, szappantartóval vetekedő úttartású kocsival visszamentem másnap nyitásra. Bár nem volt senki előttem, 8:40-re kaptam vizsgaidőpontot. 8:50-kor kisétált az egyik, bruttó 21 éves hölgy, aki előző nap még a dokumentumokat könyvelte az egyik pult mögött, beült mellém a kocsiba, és elkezdett irányítani. Először is a járdával párhuzamos parkolás művészetét kellett bemutatnom, ahol is a parkoló kocsi ideális esetben 6 inch távolságra áll a járdától, de max 18 inch lehet a távolság (szélesek az útjaik, nem kell "ráparkolni" a járdaszegélyre). Megdicsért a szép beállásomért, amit Budapesten csiszolgattam oly sok éven át. Utána a kertvárosi környéken irányítgatott stoptáblák, egyirányú utcák és különféle kereszteződések "trükkös" sokaságában. 30 perc után visszaértünk a hivatalhoz, ahol kiszállt, kedvesen közölte hogy átmentem a vizsgán, és már csak egy kicsit kell sorbaállnom. Az általa aláírt papírral visszamentem a pultokhoz, ahol most soron kívül szólított egy nagy szakállú nagydarab pasi, egy asztali lézernyomtatón kinyomtatott egy darab papírt, amin a nevem és címem állt, meg a fekete-fehér fényképem és aláírta olvashatatlanul. Közölte hogy ez az ideiglenes jogosítványom amíg meg nem kapom a véglegeset (ami meg is érkezett postán egy borítékban, másfél héttel később, egy cikornyásan nyomtatott hitelkártya nagyságú  műanyag anyag lapon) - ezzel hivatalosan is befogadott Texas állam. A teljes procedúra 27 dollár költséggel járt és kétszer fél napig tartott.

Az alábbi "location" az észak-austini Department of Public Safety hivatal helyét mutatja a térképen.