Austin egyik nevezetessége a Congress Avenue híd alatt lakó denevér sereg, Észak-Amerika legnagyobb városban élő denevér kolóniája. Márciustól áprilisig főleg terhes nőstény mexikói denevérek vándorolnak északra, megszülni a kis denevéreket. Itt maradnak Austinban tavasztól őszig. Miután a város 1980-ban újjáépítette a Congress Avenue hidat, a denevéreknek megtetszett a mély, keskeny nyílásokkal rendelkező beton konstrukció, és beköltöztek. Tavasz és ősz között 750 ezer és másfél millió közt változik a denevér populáció száma. Augusztusban és szeptemberben vannak a legtöbben, miután megszülettek a kicsinyeik.
A denevérek minden napnyugtakor kirajzanak táplálkozni a város környékére, ahol becslések szerint 4.5 - 13.5 tonnányi rovart esznek meg. A kirajzásnak minden este nagy közönsége van. Ma este én is kimentem a hídra, amely kb. 800 méter hosszú, és jó kilátás nyílik róla, elsősorban az alatta átevezőkre.
A környék 19 órától kezdett benépesülni a denevérekre várókkal, a hídon, a híd lábánál a füves dombokon, és persze a vízen, ahol külön denevérnéző hajótúrák indulnak naponta.
A bérelhető vízialkalmatosságok között van pl. kenu, aztán egyfajta szörfdeszka is, amin állva kell evezni. Népszerűek a legkülönbözőbb alakú vízibiciklik, pl. a hattyú formájú.
Ahogy gyülekeztünk, helyiek és turisták, egyes emberek és nagy családok, baráti társaságok, a lassan lemenő nap rávetítette az árnyékunkat a híd melletti fákra.
A híd lába melletti dombon nyugágyakkal, takarókkal és piknik kosarakkal telepedtek le az emberek, és rögtön feltűntek a fagylalt és üdítő árusok is.
Fél nyolcra már a híd is tele lett. A környéken érezni lehetett a denevérek átható szagát. Ekkorra mr a csipogásukat is hallani lehetett, de a nap még túl világos volt számukra.
Nyolc óra után 20 perccel eléggé bealkonyult ahhoz, hogy egyszerre csak elkezdjenek kiömleni a híd alól a denevérek. Először csak néhány felderítő, aztán pár tucat. Majd százával kanyarodtak fel a híd pillérei közül a fák fölé.
Hamarosan élő folyót alkottak. Teljesen hangtalanul repültek, sem (hallható) hangot nem adtak ki, sem szárnycsapkodás vagy a több ezer repülő test susogása nem hallatszot.
A denevérek nem szakadtak el egymástól, és pár perc múlva már több kilométeres távolságban tűnt fel az élő folyam eleje.
A szárazság komoly csapás ezeknek a bőregereknek, mert sokkal kevesebb rovart találnak, nincs elég élelmük. Amikor másfél millióan repülnek ki a híd alól, az 45 percig is eltart. Most 15 perc után az utolsó csapongó denevér is eltűnt a fák felett. A távolban látni lehetett még a távolodó sötét felhőjüket, de a tömeg lassan oszlani kezdett, és 20 perc múlva ismét üresen állt a híd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése